Mohács

A város Magyarország legdélebbi Duna-parti települése. A város egyik legfőbb nevezetessége az évente megrendezett, ezrek által látogatott Busójárás, amelyet 2009-ben felvettek az UNESCO szellemi örökség-listájára. Híres továbbá az 1526. augusztus 29-én a várostól délre történt, történelmi jelentőségű csatáról (mohácsi vész), melynek során a a magyar sereg Tomori Pál fővezér és II. Lajos király vezetésével vereséget szenvedett a török túlerővel szemben. Hősi halállal elhunyt katonáinknak állít emléket a Csatatéri Emlékkápolna, II. Lajos emlékműve és szobra, továbbá a Mohácsi Nemzeti Emlékhely.

A mohácsi népcsoport, a sokácok messze földön ismert népszokása a Busójárás, idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet hozó hagyomány, mely a varázsló ünnepek családjába tartozik, de eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A busójárás hagyományának fontos eleme a busókhoz kapcsolódó tárgyak készítése.

A hagyományos kézművesség több formában is jelen van. A korábbi hagyományokhoz hasonlóan a busók egy része ma is saját maga faragja maszkját, amit az élő rítusban használ. Előfordul, hogy többet is farag, és azokat évről évre cserélgeti, hogy megőrizze inkognitóját. Mohácson többen kézműves mesterségként is foglalkoznak álarcfaragással különböző nyitott műhelyekben, ahol a kezdeti fázistól kerül bemutatásra, hogyan készül a mohácsi busó maszk. Az 1970-es évektől három jelentős mestere is volt e kézműves tevékenységnek. A monda szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok, megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról.